"Egy lakás értelme nem a bútorok, hanem az érzés, amely eltölti ott az embereket"

Márai Sándor

 

Mi a lakberendezés? Munka, hobby, szerelem? Egy kicsit valamennyi. Beleképzelni magam egy másik ember életébe, az Ő fejével gondolkodva, egy, az Ő számára használható, kényelmes és szép otthont kialakítani. Nem egy kirakatlakást, hanem egy olyan helyet, ami a tulajdonosára jellemző, amiben jól érzi magát, ahova szívesen hívja meg a barátait, ami éppen attól válik egyedivé, hogy az Övé.

Gyerekkoromban, mikor reggelente suliba menet a zuglói villák előtt elhaladtam, sokszor gondolkodtam azon, hogy vajon milyenek lehetnek belülről. Vigyáznak szépségére, építészeti értékeire a bennük lakók? Olyan szépek belül is, mint kívül? A látásommal valószínűleg már akkor is "gond" lehetett és ez azóta sem változott. Már gyerekként képes voltam szépnek látni egy félig bedőlt kovácsoltvas kerítést, aminek a díszítései alig voltak felfedezhetőek a vastag rozsda alatt. Ez manapság sincs másképp. A gazos telken gaz helyett a felépíthető házat látom, a lepusztult lakásban a málló vakolat helyett az újjáépítés, átalakítás lehetőségét. A lakberendezés azonban nem csupán álmodozás, mert a közös álmokból tervek születnek, a tervek megvalósításából pedig otthonok.

A lakberendező pedig, mint egy karmester, összefogja, koordinálja a tervezők és kivitelezők munkáját, miközben hozzáadja a saját ötleteit, téve mindezt maximálisan az ügyfelét képviselve.